2014. január 3., péntek

Jacqueline du Pré története

Az idei újévi koncertet Daniel Barenboim vezényelte Bécsben. A mezzo televízióban heti rendszerességgel láthatjuk őt. Néha  idősen, ritkuló hajjal, ahogy a világ nagy zenekarait vezényli, vagy Buenos Airesben egy utcai koncerten, vagy a West-Eastern Divan zenekarral, amelyet ő alapított. Máskor fiatalon, karcsún, fekete, göndör hajjal zongorázik. Megkerülhetetlen alakja a mai klasszikus zenének. A honlapján olvashatjuk a következő koncertjei dátumait. Látszik, hogy fáradhatatlan, és mindig képes megújulni. Két éve is ő volt az újévi koncert karmestere. Akkor az alámondásban azt hallottuk, hogy a koncertet feleségének, Elena Bashkirova zongoraművésznek ajánlja. Bashkirova a második felesége, az első fiatalon meghalt, úgy hívták Jacqueline du Pré, és zseniális csellóművész volt.





















Egy-két éve vettem meg du Pré életrajzát a Red Bus-ban, azóta rakosgatom. Most, az újévi koncert után éreztem úgy, hogy végre el kéne olvasni, hát elővettem. Nem volt ismeretlen a történet, Tizenéve egy film is elmesélte ezt a történetet, amely egy másik könyv alapján készült. Ezt du Pré nővére és öccse írta A Genius in the Family címmel. Barenboim mindössze azzal kommentálta a könyv megjelenését: "Nem tudtak volna várni addig, míg meghalok?" De nem hagyta annyiban, felkérte Elizabeth Wilsont, du Pré volt diáktársát, zenei újságírót, a hivatalos életrajz megírására. Ugyanazok a tények ebben a könyvben is szerepelnek, de dicséretes visszafogottsággal.





















Jacqueline du Pré életére nem tudok másként nézni, mint egy görög tragédiára, amelyben az istenek nagyon is tevékeny szerepet játszanak, és számolatlanul osztják a jót és a rosszat. Aki sok jót kap, annak jut ki igazán a rosszból. Jacqueline olyan családba született, ahol az apa biztosítani tudta anyagilag egy kivételes zenei pálya elindítását, és adott neki egy anyát, aki zongoraművész és zeneszerző volt. Felismerte az ötéves Jackie zsenialitását, a legjobb tanárokat kereste meg, minden idejét neki szentelte. Hozta-vitte az órákra, olyan csellódarabokat írt, amelyek éppen megfeleltek a fejlődésének. Már a lánya születésekor sejthetett valamit, mert olyan keresztanyát választott neki, aki később két (2) Stradivari-csellót is vásárolt a lánynak. Jackie csodagyerek volt. Mit sem tudott az élet gyakorlati oldaláról, keveset az iskolai tananyagból, alig valamit zenetörténetből és zeneelméletből, ő csak játszott. Tizenhat évesen adta első koncertjét Londonban, és attól kezdve tíz évig ez volt az élete. Közben eltöltött fél évet Moszkvában., Rosztropovics tanítványaként (egy angol rózsa a moszkvai télben, a hatvanas években...). Az istenek az útjába vezették Daniel Barenboimot, aki maga is csodagyerekként kezdte, és szívós tanulással huszonévesen világhírű zongorista és karmester volt. Összeházasodtak, együtt koncerteztek, gyereket akartak, és akkor az istenek azt mondták, elég. Huszas éveinek második felében Jackie gyakran küzdött triviális panaszokkal, de eltelt egy kis idő, mire felismerték, hogy sclerosis multiplexről van szó. Néhány évig még úgy tünt, van idő. Jackie hol abbahagyta, hol újrakezdte a koncertezést, a depressziójára a nővére férjénél keresett vigasztalást, de végül Barenboimmal együtt belátták, hogy abból kell a legtöbbet kihozni, ami van. Tolókocsi, akadálymentesített ház, házvezetőnő, ápolónő, gyógytonász, pszichoterapeuta. Amíg ezek működtek, addig tanított, zenéről szóló tévéműsorokban szerepelt. Zenélt, ahogy tudott. Barenboim a Péter és a farkas előadásában kisdobot adott a kezébe, vagy zeneművek prózai szövegeit olvasta fel, ahol lehetett. Körülbelül tizenöt évig élt így, negyvenkét évesen halt meg. Barenboim ezalatt az Orchestre de Paris vezető karnagya volt, hétvégeken járt haza Londonba. Az életrajz egy mondatot szentel annak, hogy Párizsban is volt társa. A wikipédia cikkeinek szoros olvasása deríti ki, hogy mindkét gyermeke még Jackie életében született, és Jackie halála után vette el Elena Bashkirovát.

Du Pré sok lemezt vett fel, sokat szerepelt a BBC zenei műsoraiban. A youtube-on bőséges választék van a felvételeiből, de nekem ez tetszik, ahol először mindenkinél a másik hangszere van. Nevetnek, játszanak, fiatal oroszlánok.


A felvételen Jacqueline du Pré, Daniel Barenboim, Zubin Mehta, Itzhak Perlman, Pinchas Zukerman játsszák .a Pisztrángötöst.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése