2015. június 30., kedd

Könyvek 2015. június



Alan Hollinghurst: The Swimming Pool Library

Georges Simenon: Maigret és a víg kompánia

Pacskovszky József - Pacskovszky Zsolt: Nő kutyával és holddal

Jo Nesbo: Nemeszisz

Liza Marklund - James Patterson: Üdvözlet a gyilkostól

2015. június 5., péntek

The Swimming Pool Library

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/thumb/f/f5/TheSwimmingPoolLibrary.jpg/220px-TheSwimmingPoolLibrary.jpg

A tavalyi évben mindig kiváncsian vártam az ÉS néggyel osztható számait. Ezekben jelentek meg Nádasdy Ádám tárcái arról, hogyan éli meg a melegségét, és hogyan viszonyul ehhez a társadalom. Most könyvben is kiadták, más hasonló tárgyú írásokkal együtt Vastagbőrű mimóza címmel. A tárcák alaptémája az volt, ha a heteroszexuálisok nemi élete magánügy, akkor miért nem lehet a homoszexuálisok nemi élete is az. És ha a társadalom törődik a családok jólétével, és valamilyen formában gondoskodik róluk, akár csak megfelelő jogi keretek biztosításával, akkor miért nem teszi ugyanezt az olyan családokkal, amelyeket két felnőtt férfi, vagy két felnőtt nő alkot, esetleg a hozzájuk tartozó gyerekekkel. Józan megközelítés, de a többség még mindig kuncogva képzeleg a homoszexuális szó hallatán.

Alan Hollinghurst olyasmiről ír, amit ismer. Egy későbbi könyvében, amit két éve olvastam, A szépség vonalában a homoszexuálisok és heteroszexuálisok közötti együttélésről volt szó, az ebből fakadó játszmákról, és arról a törekvésről, hogy tartós párkapcsolatot alakítson ki az is, aki meleg. Ebben a könyvben nincs átjárás a szubkultúrák között. William, Lord Beckwith címének és vagyonának örököse, miután megszerezte történészdiplomáját Oxfordban, belterjesen csak melegekkel érintkezik. Nagyapja által vásárolt Holland Parki lakása, a Corinthian Club  uszodája és zuhanyozója, meg az eldugott utcában található szexmozi és a melegbárok között mozog, ettől csak alkalmi partnereinek követése térítheti el.

Will szexuálisan telhetetlen (éppen ahogy a kívülálló a melegeket elképzeli). Az alkalmi kapcsolatoktól még a szerelem érzése sem fordítja el, és persze érezhet szerelmet egyszerre két férfi, vagy inkább fiú iránt is. A Corry uszodájában (a Corinthians klubot kedvenc Bloomsburymbe helyezi az író), illetve még előbb a Kensington Gardens nyilvános vécéjében megismerkedik Lord Nantwitch-csel. (Nem, nem úgy, ahogy elsőre gondoljuk.) A reszketeg öreg megkéri Willt, hogy írja meg az életrajzát. Ezért átadja Willnek a naplóit, és megismerteti a barátaival, többek között egy fotósssal, aki melegpornót is forgat a műtermében.

Miközben Will a naplókat olvassa, és Londont járja a középkorú Lord Nantwich nyomában, két fiúba is beleszeret. Arthur, aki egy East End-i toronyházból érkezett, csak egy hetet tölt a lefüggönyözött, fülledt lakásban, majd eltűnik. Will keresi, kockáztatva a megveretést is, de új barátot talál Phil, a szállodai szobapincér személyében, és ez a kapcsolat a nyitott ablakokról és a Queensberry* szálloda tetején való meztelen napozásról szól. Phil gyorsan tanul: ő is rájön, hogy nincs az az alkalom, amit el lehet mulasztani, így Will egyszerre látja Lord Nantwich életét (  aki egy festői zsákutcában lakik: ez talán egy távoli metafora a Lord egész életére vonatkozóan), amit a homoszexualitásért kapott ötvenes évekbeli börtönbüntetés is terhel, másrészt saját magát, ahogy hozzá hasonlóan él, mint mindenki körülötte.

Nincs tanulság: William nem hasonlik meg, nem ébred rá semmire. Sztoikus nyugalommal veszi tudomásul, ha skinheadek megverik, vagy  a partnereit mással találja, vagy éppen egy korábbi partnere letartóztatja a legjobb barátját erkölcstelen viselkedésért. Ez a semmi, ami zavar ebben a könyvben. Az nem zavart, hogy végtelen leltárát nyújtja a nemi szervek leírásának, amelyek kivétel nélkül hosszúak és vastagok Will szemében. A könyv viszonylag mértéktartó az aktusok leírásában. Egyetlen  túlságosan graphic ismertetés után gondolkodtam el, hogy vajon azok a  mélységek vagy éppen magasságok, ahová Will eljut, hogyan érhetőek el. Melegnek vagy  szerelmesnek kell hozzá lenni, esetleg rájönni, hogy a személy, akit kivánunk, más szemében is birtoklásra érdemes?

A címre a könyv közepe táján találunk némi magyarázatot. William középiskolájában (bentlakásos fiúiskola, természetesen)  a bármiért felelős fiúkat Librarian-nak nevezték. William, aki akkor is naponta úszott, az uszoda felügyeletét kapta, tehát ő lett a Swimming Pool Librarian. Az öltöző pedig, a rendszeres éjszakai hancúrozások helyszíne lett a Swimming Pool Library, az ifjúkori édenkert maga. A motívum ismétlődik Lord Nantwich esetében, akinek öreg házának pincéjében, a könyvtár alatt egy régi római fürdő maradványai találhatóak, és Swimming Pool Library lehet maga a Chorinthian Club is, ahol a régi klubkeretek között az uszoda, a konditerem, és a zuhanyozó a legfontosabb helyszínek.

*Beszélő név, Queensberry márkija juttatta végül Oscar Wilde-ot börtönbe, Wilde szerencsétlen rágalmazási keresetét az író ellen fordítva.

Alan Hollinghurst két könyvét adta ki eddig a Scolar kiadó, A szépség vonala és a Más apától címűeket.