2015. március 29., vasárnap

Valami régi és valami új: Segítsüti 2015

Elérkezett a tavaszi Segítsüti ideje. A tudnivalók a segítsüti weboldalán találhatóak. Licitálni pedig itt lehet.

A sütik kiválasztásakor mindig az az elsődleges szempont, hogy lehessen jól csomagolni, a posta is biztonsággal tudja szállítani. Tavaly csokichipszes keksz volt, tavalyelőtt gyümölcskenyér több változatban. Idén is egy chokichipszes kekszet választottam, de most zabpehely és aszalt vörösáfonya is van benne, két nagyon egészséges és divatos hozzávaló, tehát ez az új.

A régi egy isler/ischler, ami a klasszikus 10-20-30 tésztából készült, kerek, lapos, lekvárral összeragasztva, a tetején csokimáz. Egyéni az alsó lapokon látható sütipecsét lenyomattól lesz.





















A képen van még valami kék, már csak valami kölcsönkapott dolog hiányzik.

Nem véletlen, hogy  éppen ez a négy dolog jár a fejemben.

2015. március 28., szombat

Könyvek 2015. március






















Aktuális téma Edit Vonnegut-tól.

A február és a március nem volt az én hónapom, már csak az olvasást tekintve sem. Legalábbis a sok extra feladat között nem tudtam rá annnyi időt fordítani, amennyit szerettem volna. De azért elég jól választottam.


Wendy Wax: While We Were Watching Downton Abbey (Ez egy olyan chick-lit, mint amilyennek lennie kell, azzal a csekély különbséggel, hogy a Downton-motívum bevezetése ad neki valami ómódi feelinget, és a téma nem a párkeresés, hanem sokkal inkább önmagunk keresése körül forog. A nyelvezete sem az a tőmondatos Katie Fforde féle primitív fogalmazás*, hanem árnyaltabb egy fokkal. Vagyis a különbség nem is csekély, olvasmánynak pedig élvezetes.)

*Ettől a szerzőtől vágtam a sarokba legutóbb valami fércművet.

Georges Simenon: Maigret és a beharangozott gyilkosság (Egy vasárnap kivégezhető, és árasztja magából annak a Párizsnak a levegőjét, ami sehol sincs.)

Bächer Iván - Molnár Gál Péter: Helyek (Meglepett ez a szerzőpáros. Egyik sem él már, de életükben sem gondoltam, hogy együtt tudnak működni. vagy hogy bárkivel is együtt tudnak működni. Itt is csak a téma közös, budapesti helyek, amikhez kötődnek, és ki-ki kiválasztotta a magáét, arról írtak külön-külön.)

Susan Hill: A fekete ruhás nő (Daniel Radcliffe első felnőtt szerepével kapcsolatban olvastam róla, de azt hittem ez egy igazi gótikus kisértethistória, legalábbis a 19. századból. Nem. Susan Hill ma is él, és ez az első jelentős műve, ami Angliában színdarabként, és filmen is nagyon népszerű. a Radcliffe-féle már a többedik feldolgozás. Furcsa könyv. Nehéz eldönteni, mikor is játszódik, vannak benne autók, lovas szekerek, telefonok, a nagyváros több kelléke. Talán az első világháború  utánra helyezném az elbeszélés idejét, és a háború előttre magát a történetet, ami tényleg áraszt magából valami hideget. Tizenévesen talán borzongtam volna, most rezignáltan tudomásul veszem, hogy hányféle módon igyekeznek a halandók a halál gondolatát megszelídíteni.)

Diane Johnson: Le Divorce (Ez egy tökéletes darab. Minden van benne, ami egy regényhez kell - szerelem, házasságtörés, féltékenység, gyilkosság, családi problémák, identitáskeresés, pénzügyi problémák - ráadásul szellemesen, szórakoztatóan megírva. Filmet is készített belőle James Ivory, aki a kilencvenes években szakmányban gyártotta az edwardiánus korba helyezett kosztümös dolgozatokat. Ez a film, bár modern, ugyanolyan mesebeli,egy olyan Párizsban,  ahol egyetlen színes arc sem bukkan fel.)


Elkezdtem újra a Zabhegyezőt olvasni. Tizenévesen olvastam magyarul, most elővettem angolul. A 76. oldalon vagyok, és azt hiszem, leteszem. Nem rossz, meg minden... de nem érzem közel magamhoz. Kiváncsi vagyok, Barna Imre mit hoz ki belőle az új fordítással és az új címmel: Rozsban a fogó. Ez az új cím egyre jobban tetszik.

2015. március 14., szombat

Minden változik

Nem szívesen csinálok mostanában besamelmártást, bár régebben odavoltam érte. Próbáltam pár dolgot, de végre találtam valami használhatót, ami bevonóképes, nem túl savanyú, nem túl sűrű, nem túl híg, meg is pirul, szóval egyelőre megfelel zöldséggratinokra, lasagne tetejére.

Lisztmentes besamel-helyettesítő (közepes méretű edény):




















Kb. 10 dkg natúr sajtkrém, ugyanannyi görög joghurt, mustár, 1-2 dkg reszelt parmezán, 1 tojássárga, só, bors.A zöldségek, vagy a lasagne tetejére kanalazzuk, rá még egy kevés reszelt sajt. 200 fokos sütőben sütjük.

Ráadás: málnakrém

15-20 dkg málnát elkeverünk ízklés szerint porcukorral, fél citrom levével. Felverünk 2 dl tejszínt. beleforgatunk ugyanannyi görög joghurtot és a málnás masszát. Lehűtjük.


2015. március 7., szombat

Főtt gesztenye

Az ősszel vettem még egy húsz dekás csomag mélyhűtött főtt gesztenyét. Otthon, a számla tanulmányozása közben derült ki, hogy aznap ez volt a legdrágább tétel, illetve körülbelül ötször drágább, mint a gesztenyemassza.* Azóta morfondíroztam azon, hogy mi legyen belőle. Magyar szakácskönyvek nem használják, az obligát britek karácsonyra kelbimbóval és szalonnával keverik, meg édes levest készítenek belőle. Egyik sem hozott lázba, mígnem a napokban Hugh Fearnley-Whittingstall műsorában láttam egy ötletet , ami a szakácskönyvében is benne van. Ő unortodox  nem hétköznapi pizzát készített belőle, de én hagytam a paszírozást, így a műfaj kicsit bizonytalan. Lehet ez egy meleg saláta, vagy  hosszabb lével főzelék.**

Gesztenyés zöldségek (2 személyre):

2 fej karikára vágott lila hagymát vaj és napraforgóolaj keverékén megpárolunk kevés sóval. 1 gerezd apróra vágott fokhagymát is adunk hozzá, végül 20 dkg előfőzött gesztenyét. Kevés vizet öntünk alá, és néhány percig pároljuk. Közben forró sós vízben csíkokra vágott kelleveleket blansírozunk három percig. Kiszedjük egy hideg vízzel teli tálba. Ha a gesztenye elég puha, hozzáadjuk a lecsöpögtetett káposztát és átmelegítjük. A tetejére bors és Maldon-só. Annak megfelelően fogyasztjuk, amilyen ételnek szeretnénk tekinteni.***

Végre megjön az ihletem, és nem működik a fényképezőgép.


*Még megvan anyámnak az a szakácskönyve, ami részletesen leírja, hogyan készítsünk szárazbabból gesztenyepürét.

**Hogy egyértelműen főzeléknek nevezhessük, még egy kis római köményt kellene beletenni.

*** Nálam a meleg salátához tojáskrémes pirítós járt, chilipehellyel megszórva. (A mai tojáskrém mascarponéval, reszelt parmezánnal, sok mustárral és kevés vöröshagymával készült.)